Az európai nôk haláleseteinek egynegyedét a rákbetegség okozza, ezenfelül az idôs emberek halálának kiváltó okai között a második helyen áll, a szívbetegség után. Ahogy a várható élettartam növekszik, úgy nô a rákbetegség elôfordulása. A rák nem egy, hanem sok fajta beteg-ség, amelyek mindegyike külön megközelítést kíván.
Petefészekrák
Egyike a legkevésbé befolyásolható rosszindulatú betegségeknek, amely általában túl késôn kerül felismerésre. Még mindig nem áll rendelkezésre hatékony módszer a megelôzésre és szûrésre.
Méhnyakrák
A méhnyakrák illusztrálja az érdemi egészség-ügyi intézkedések hatásosságát egy potenciáli-san halálos betegség lefolyására. A méhnyak-rák halálozás óriási mértékben csökkent azon országokban, ahol jól szervezett a szûrés és megfelelôek a kezelési programok.
Emlôrák
Az emlôrák gyakorisága drámaian növekszik az életkor elôrehaladtával. Megelôzni nem lehet, biztos gyógymódja nincs. A túlélés azonban je-lentôsen javítható, ha korán felismerik és kezelni kezdik. Széles körû oktatás és 50 év felett szû-rôprogramok bevezetése lenne elsôdleges fon-tosságú. Európában ez a leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés. A nôk 10%-ában fejlôdik ki mellrák élete folyamán.
Jelenleg a legköltségkímélôbb szûrôvizsgálat a mammográfia. Ennek bevezetésével az 50 év feletti nôk emlôrák okozta halálozása 20-40%-kal csökkenthetô. Bizonyított rizikófaktorai a geneti-kai hajlam és a hormon-háztartás jellegzetessé-gei. A kockázatot növeli a korai, 11 év alatti elsô menses, a késôi, 54 év feletti menopausa, a 30 év feletti elsô terhesség és a gyermektelenség. Mindezek az ösztrogén és progeszteron szintekkel állnak összefüggésben. Nem eldöntött, hogy kis dózisú ösztrogénpótló terápia növeli-e az emlôrák valószínûségét. Ugyancsak vitatott a diéta és a testmozgás jelentôsége is.
Tüdôrák
Korán felfedezni ugyan szinte lehetetlen, de a dohányzás megszüntetésével nagyrészt meg-elôzhetô lenne. A tagországok egészségügyi kiadásait jelentôsen csökkentené, ha a nôket meg tudnák gyôzni, hogy el se kezdjék, vagy mielôbb hagyják abba a dohányzást, vagyis ismerjük a legfontosabb rizikófaktort, amelyet befolyásolni is lehetne. A környezetszennyezô-désnek is valószínûleg szerepe van, de arányai-ban jelentôsége lényegesen kisebb.
Ajánlások
Hasonlóan az elôzôekben már kiemelt betegsé-gekhez, az Európai Unió országainak közös lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az összes tagállamban biztosított legyen a magas szintû megelôzés, szûrés és gyógykezelés. Az összegyûjtött adatok alapján közösen meg-határozhatóak lennének a prioritások, irányel-vek. A tagállamok együttmûködve csökkenthetnék a rákbetegség okozta szenvedéseket és a vele együttjáró anyagi ráfordításokat is.
· Ki kell tûzni határidôre elérhetô célokat, ame- lyekkel csökkenthetô a petefészek-, méhnyak-, mell-, és tüdôrákos betegek halálozása.
· Hatékony egészségügy-fejlesztési és megelô- zési programokat kell kidolgozni.
– A dohányzásellenes kampány növelése Európa-szerte (tüdôrák).
– A nôk felvilágosítása a biztonságos szexu- ális életrôl (méhnyakrák).
– A mérsékelt alkoholfogyasztás hirdetése (mellrák). – Felhívni a figyelmet azokra a helyi, környe- zeti tényezôkre, amelyek hozzájárulhatnak a rákbetegség kialakulásához (tüdôrák, mellrák).
· Széles körû és magas színvonalú szûrô-, és a betegség korai fázisában alkalmazható gyó- gyító programok kidolgozása.
– Az Európai Unió egészére kiterjedô egysé- ges követelményrendszer kidolgozása a szûrôprogramok vonatkozásában.
– A nôi lakosság teljes egészére kiterjedô méhnyakrákszûrés, illetve a korai kezelés fontosságának hangsúlyozása.
– A nôk felvilágosítása és rászoktatása arra, hogy rendszeresen ellenôrizzék a mellüket és 50 éves koron felül rendszeres idôkö- zönként mammográfiás vizsgálatnak ves- sék alá magukat.
– Ahhoz, hogy a túlélési rátát növelni tudjuk, a mellrák kezelését mindenképpen a be- tegség korai szakaszában kell elkezdeni.
· Elômozdítani a nôk körében elôforduló rák- betegségek kutatását.