 |
Világszerte Európában a legmagasabb az idôs-korú nôk aránya. A 65 évesnél idôsebb lakos-ságnak közel 10%-a szorul krónikus ellátásra vagy rendszeres segítségre. Mindössze 15 év múlva négy európai nô közül egy 60 évesnél idôsebb lesz.A mai hetvenévesek átlagosan még legalább egy vagy két évtizedre számíthatnak. Az Euró-pai Unió és a világ más társadalmai elôtt álló kihívás ennek a hosszabb élettartamnak a minô-ségében és költségében rejlik. Vajon ezek a további évek egészségesek és produktívak lesznek-e, vagy betegség és rokkantság sújtja ôket?Fôként a nôk vannak a fenyegetô pénzügyi és szociális krízis frontvonalában. |
· Egy 75 éves európai férfi átlagosan 84 éves életkor elérésében reménykedhet, ezzel szemben egy nô várhatóan 88 évet él meg.
· A 65-79 éves korcsoportban két férfira három nô jut, és az arány minden évtizeddel nô. A 80 év feletti korosztályban a nôk száma több mint kétszerese a férfiakénak.
· Miközben egy 75 éves európai férfi további 9,6 életévre számíthat, amelybôl átlagosan 3,1 évet tölt el másoktól való függôségben, a hasonló korú nô további 13,2 évet élhet, ebbôl 6,1-et másokra utaltan.
Az extra életévek túlságosan gyakran hozzák magukkal azt, amitôl az idôsebb nôk a legin-kább rettegnek: rokkantságot és kiszolgáltatott-ságot. Ezek gazdasági, pszichológiai és társa-dalmi dimenziókkal is rendelkeznek, amelyek nem csupán az orvosi és közösségi szolgálatokra rónak terheket, hanem óriási kihatással vannak az idôsebb nôk életének minôségére is. (Forrás: Eurostat, 1995; Eurolink Age, 1995)
Az öregedés költségei
A költség mértékét (amelyet az egészségügyi és szociális szolgáltatások definiálnak) a másokra utaltság határozza meg. Ezek a kiadások 75-tôl 85 éves korig a kétszeresükre nônek, majd ismét megkettôzôdnek a 85 év feletti korcsoportnál.
A politikai döntéshozóknak Európában most kell lépéseket tenniük azért, hogy javítsák a középkorú és idôs európaiak egészségét és jólétét az egészséges életmód propagálásával, a beteg-ségek korai felismerésével, kezelésével és in-tézkedésekkel azért, hogy a rokkantságot és a másokra utaltságot minél késôbbre tolják ki. Ha semmi sem történik, akkor Európának szembe kell néznie azzal, amit az idôsödô nôk beteges és rászorult populációjának az ellátása-gondozása jelent. A problémát bonyolítja a nôk ala-csonyabb jövedelem- és megtakarításszintje, ami a férfiakhoz viszonyítva még inkább sebez-hetôvé teszi ôket és függôvé a kormányok egészségügyi és szociális szolgáltatásaitól.
Az öregedés hatása a nôk életminôségére
Az élet minôsége kritikus kérdés az idôsebb európaiak, fôként a nôk számára. Az öregedés kérdéseivel foglalkozó európai hálózat, az Eurolink Age szerint az idôsebb nôk helyzete olyan probléma, amely azonnali figyelmet érdemel. Az alábbi kérdéseket vetették fel a „Tények és számok” címet viselô jelentésükben:
· Az idôsebb nôk többszörös nyomásnak vannak kitéve: szegénységnek, alacsony jövedelemnek, társadalmi elszigeteltségnek és a színvonal alatti lakáskörülményeknek. Az Európai Unióban élô idôsebb emberek legszegényebb csoportjában nagy valószí- nûséggel aránytalanul sok az olyan nô, aki magányosan, családi támogatás nélkül él. Az idô sebb nôk gyakran rosszabb egészségi állapotban vannak, mint az idôsebb férfiak.
· A nôk a férfiaknál kisebb valószínûséggel élveznek teljes nyugdíjat, mert az anyaság és a család ellátásának idôszakában megsza- kadt a munkavi szonyuk. Olaszországban például a nôknek csak 20%-a rendelkezik 30 éves járulékfizetési idôszakkal, szemben a férfiak 60%-ával. Hollandiában a részmunka- idôben és rosszul fizetett munkakörökben dolgozó nôk több mint egyharmada nem tagja az öregségi nyugdíjrendszereknek.
· Az idôsebb nôk gyakrabban jutnak özvegy- ségre, mint az idôsebb férfiak.
· Az idôsebb nôk nagyobb valószínûséggel szorulnak a szociális segítségre. Számos or- szágban az özvegyi nyugdíj kevesebb, mint a teljes öregségi nyugdíj. Az elvált nônek nin- csenek garantált jogai arra, hogy részesüljön férje nyugdíjából.
A nôk korosodása során az életminôségre ható egyik igen fontos tényezô, hogy családtagjaikat ápolniuk kell. Az Európai Parlament egyik jelentése így ír róluk: „a társadalom rejtett munkás-serege, akiktôl gyakran elvárják, hogy túlórázzanak, semmilyen vagy nagyon kevés fizet-ségért olyan munkakörülmények között, amelyek nehezek vagy érzelmileg fárasztóak.” Az informális gondozókról Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint 50%-nak pénzügyi problémái voltak, 75% szakképzett segítséget igényelt, 10% vélte úgy, hogy elveszítette barátait és minden 14-bôl egy, kapcsolatai megromlásáról számolt be.
A középkorú és idôsebb nôk egészségét sújtó négy fô csapás
Ez a jelentés négy kiemelten fontos egészségi problémával foglalkozik, amelyeknek különösen jelentôs kihatásuk van a nôkre életük delén és az azt követô idôszakban:
· koszorúér-betegség
· petefészek-, méhnyak-, emlô- és tüdôrák
· csontritkulás
· depresszió.
Ezt a négy területet annak alapján választottuk ki, hogy mennyi áldozatot szednek a nôk között megbetegedés és halálozás vonatkozásában, továbbá társadalmi-gazdasági jelentôségük, a kutatás történelmi egyenlôtlenségei és az intervenciós lehetôségek alapján. A négy terület együttesen az egészségügyi problémák széles spektrumát illusztrálja. Egyik részüknél a korai felismerés és kezelés szerepe, máshol a kuta-tások sürgetô szükségessége emelhetô ki. Mindegyik területen hangsúlyozható az életmód megváltoztatásának jelentôsége.
„Itt az idô az általános felébredésre. A nôknek egyedi egészségi problémái vannak…. Jóllehet a nôk tovább élnek, mint a férfiak…., ezeknek az extra éveknek az életminôségét jelentôsen be-folyásolja a rák (fôként az emlô-, tüdô- és a vastagbélrák), a szívbetegség, az osteoporosis, a depresszió és társadalmi elszigeteltség, valamint az általános esendôség, törékenység. Ezek az állapotok …… nem az életkor elkerülhetetlen pusztításai, hanem sok esetben megelôzhetôk és kezelhetôk. Rá kell ébrednünk ezekre a tényekre, és úgy kell a nôk betegségeivel foglalkoznunk, mint amelyek eltérnek a férfiakétól, de ugyanakkora fontossággal bírnak.” (dr. B. Healy)
Célok
A normális idôs kort általában jó egészség és független életvitel jellemzi …. A skót aforizma szerint a beteg idôs emberek azért betegek, mert betegek, s nem azért, mert öregek.
Az Intézet e jelentés kiadásával négy célt kívánt elérni:
· A középkorú és idôsebb nôk egészségét és jólétét prioritássá tenni az Európai Bizottság és az Európai Unió tagországai számára.
· Fokozni a nôk tudatosságát saját egészsé- gükkel, illetve az egészséges életmódra nevelésben betöltött szerepükkel kapcsolat- ban, ismereteket nyújtani a betegségek meg- elôzésére, a kockázati tényezôkre, a korai felismerésre és korai kezelésre vonatkozóan.
· Bátorítani a nôket arra, hogy nagyobb mér- tékben vegyenek részt az ô egészségüket befolyásoló politikai döntések meghoza- talában.
· Speciális ajánlásokat készíteni az Európai Bizottság és az Európai Unió tagországai számára e célok elérése érdekében.
A betegség és a rokkantság nem elkerülhetet-len kísérôje az öregedésnek. Az Európai Unió-nak most azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy segítse a tagországokat az egészséges öregedés lehetôségeinek kiterjesztésében. Az elsôdleges cél a betegségek megelôzése, illetve minél korábbi stádiumban történô felismerése.